A paraziták nemcsak ellenségek

Szabadulóművész Törpekecske fatönkön. A kecskék szeretnek felmászni a tereptárgyakra A kecskék kíváncsiak.

Ügyesen másznak fel mindenre, amit találnak; egyensúlyérzékük kiváló. Az egyedüli kérődző faj, ami képes fára mászni.

Tesztelik a kerítést és a zárakat, a megtalált gyengeségeket kihasználják és megszöknek. Ha egyszer sikerült kijutniuk, akkor máskor is kimennek, egészen addig, amíg nem változtatják meg az elzárás módját. Társaik figyelik egymást, és eltanulják egymástól, hogyan hagyhatják ott a karámot. Kíváncsiságuk miatt környezetükben mindent megvizsgálnak felső ajkukkal és nyelvükkel, és megrágcsálnak, gyakran meg is esznek.

Nyájösztönük gyengébb, mint a juhoké, és nem csoportosulnak úgy, mint azok. Ha háborítatlanul legelnek, akkor eltávolodnak egymástól, még a kiskecskék is különhúzódnak. A behatolókkal szembefordulnak, különösen a bakok, megküzdenek még az emberrel is.

A kecskét több mint 10 ezer évvel ezelőtt háziasították. Kísérletekkel megmutatták, hogy a kecske az általa ismert embertől vár segítséget, ha egy feladatot nem tud megoldani.

Rendszerint három formája jelenik meg egy fajon belül: a szárnyas hím, a szárnyas nőstény és a szárnyatlan dolgozó, melyet régi források pl.

Például egy doboz, aminek a tetejét el kell húzni, de ha elfordítják, akkor már nem lehet kinyitni. A kecske elindul az ember felé, és ránéz, mielőtt visszanézett volna a dobozra.

A kutatók szerint az ember-kecske interakció jobb megértése hozzájárul az állatok életkörülményeinek javításához. Az antrozoológia vizsgálja az ember-állat kommunikációt.

Ez hasonló a fenti londoni kísérletsorozathoz: a kecskék is képesek kapcsolatot teremteni, összetett módon kommunikálni, és megvan a maguk intelligenciája. Annak ellenére, hogy nem fogadnak szót úgy, mint egy kutya, több ember választ magának kecskét társállatnak.

A kecskék társas állatok, és jobban szeretik fajtársaik társaságát; de ahhoz hasonlóan követik gazdájukat. A hím egyedek agresszívabbak, mint a nőstények. A kecske szaporodása[ szerkesztés ] Ivarzás[ szerkesztés ] A kecske három-tizenöt hónapos korában válik ivaréretté, fajtától és tápláltságtól függően. Legelőn tartott nyájakban ez az elkülönítés nem mindig vihető véghez. Előfordul, hogy a szezonnyitó ivarzás már augusztusban jelentkezik.

Trópusi területeken az ivarzás nem szezonális, az év során bármelyik hónapban fogamzóképes a nőstény. Ezeken a területeken inkább az elérhető táplálék mennyiségén múlik az ivarzás beindulása. A ciklus 21 napos, és egy-két napig tart. Az ivarzás gyakori mekegésükön és farkcsóválásukon észlelhető. Ha van a közelben bak, akkor a közelében tartózkodik. Étvágya és tejtermelése visszaeshet.

Ha akaratát nem engedik teljesülni, úgy könnyen beteg lesz. A bak az év minden idejében nemzőképes és a legjobb korban — amely 2—8 év között van — egy bak nőstényre elegendő. Mérsékelt égövben a nőstények üzekedésével párhuzamosan a szarvasbőgéshez hasonló állapotba kerülnek, amit nagyobb harciasság, az étvágy csökkenése és a nőstények iránti fokozott érdeklődés jellemez.

A bak felhúzott ajakkal szimatol, és levizeli mellső lábait és fejét. A bak szagához hozzájárulnak a szarvtői mirigyek váladéka. Vannak nőstények, amelyek nem párzanak szagtalanított bakkal. Ellés[ szerkesztés ] Nőstény kecske két kicsinyével A vemhesség ideje nap.

Az anyakecske a párzás utáni 21— Leggyakoribb az ikerszülés, de egy vagy három utód sem ritka. Közvetlenül szülés előtt az anya horpasza beesik. Az anya nyugtalanná válik, és gazdája közelségét keresi.

Az anya gyakran megeszi a méhlepényt, ami tápanyagokban gazdag, vérzéscsillapító hatású, és jellemző a vad növényevőkre, amelyek így tüntetik el az ellés szagnyomait. A következő napokon már szaladgálnak és 4—5 nap múlva az anyjukat mindenhová követik. Gyorsan nőnek, a második hónapban ütköznek ki szarvaik, egy év alatt pedig elérik teljes nagyságukat. A tejtermelés függ az anya fajtájától, genetikájától, korától, étkezéstől, az elfogyasztott vízmennyiségtől.

Tejelő fajták össztermelése — kg egy napos tejelési szakasz alatt.

Egy jól termelő anya napi 3 liter tejet termel a tejelési szezonban. Előhasi anyák kevesebbet adnak, kivételesen jó anyák akár napi 7 liter tejet is termelnek. A laktáció végén az anyát szárazra állítják, vagy magától áll szárazra, tipikusan újabb párzás után.

Újabb párzás nélkül az anya napon túl is fejhető.

• Giardiasis gyógyszer
• Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb Útikalauz járványokhoz, nem csak stopposoknak Kun Ádám — Kozák Eszter — Mokos Judit — Rózsa Lajos A világ telis-tele van kórokozókkal és élősködőkkel.
• Házikecske – Wikipédia

Néha bakok is termelnek tejet. Olyan területeket meredek kopárok, ugarokbeszántás előtti területek is képes hasznosítani, melyet más haszonállat nem. Emiatt fejlődő országokban segélyszervezetek kecskéket osztogatnak a szegényeknek. A kecske a testtömeghez viszonyított tejtermelésben az élen áll x. Húsa megfelel a korszerű konyha követelményeinek. Szőre illetve bőre ipari nyersanyag. Trágyája sem elhanyagolható.

Kullancsot találtam a kutyámban! Aggódnom kell?

Kecskebélből készültek húrok hangszerekhez és sebészeti cérna is. Szarvából kanalat készítettek. Így biztosítható a gazdaságos és egészséges tartás. A közhiedelemmel ellentétben a kecske válogatós, az egyféle takarmányt hamar megunja, egy-egy helyen keveset legel, hamar odébbáll. Nagy területet bejár, mozgásigénye is nagy.

Számos fajtának a nyájtartó képessége kicsi, ezért érdemes juhokkal együtt tartani. Más szempontból, a juhnyájakban is gyakran láthatunk kecskéket. A jerkék rejtetten ivarzanak, amit a paraziták nemcsak ellenségek észrevesz egy-egy kecskebak, mint a kos. Külön kecskecsorda azonban csak elvétve akadt egy-egy községben pl. Csíkszentdomokos, Szentgál.

Többnyire a kijáró tehéncsordához vagy csürhéhez csapták hozzá a kecskéket is. A kecsketartás EU-beli főbb adatai: A kecskeállomány az EU 15 országokban több mint 17 millió az EU 10 új tagállamában kevesebb mint ezer. Az egyévesnél idősebb bakok húsát jellegzetes bakszaga miatt általában nem tekintik emberi fogyasztásra puffadt pinworms. A fölösleges gidákat korán ivartalanítják, hogy ez később ne váljon problémává.

Tartásmódja régiótól és kultúrától függ. Többnyire a juhokhoz hasonlóan hegyeken vagy más legelőkön vándorolnak pásztorukkal együtt, aki többnyire gyerek vagy fiatal. A tejtermelésre tartott kecskéket nyáron legeltetik, illetve amikor nem fejik őket. Fejési időben istállózzák őket, hogy közel legyenek a a paraziták nemcsak ellenségek. Az istállózás lehet a lovakhoz hasonló, vagy a fedett részhez csatlakozhat karám.

Kétféle rendszer van. Az egyikben évente pároztatják a nőstényeket, a másikban csak kétszer, utána évekig fejik őket. A húscélra vagy gyapjútermelésre tartott kecskéket egész évben legelőn tartják, és szükség esetén kisegítik szénával.

Ázsia nagy részében, például IndiábanPakisztánban és Nepálban a kecskéket házhoz közel tartják, vagy hagyják szabadon kóborolni, hogy saját maga gondoskodjon az élelméről. Ezek a kecskék tejhasznúak. A Salem fekete kecske csapatait reggel kiterelik, és este beterelik, napközben pedig az út mentén legelnek. Ez javítja a legelő kihasználását, mivel a két faj különböző növényeket kedvel. Etiópiában négy rendszerben tartják a kecskéket, attól függően, hogy az ország melyik részén vannak.

Száraz vidékeken nomád pásztorkodás, máshol szarvasmarhával együtt, mindig legelőn vagy az év egy részében otthon. Ezek mindegyike extenzív, azaz kevés befektetést igényel. Latin-Amerika a paraziták nemcsak ellenségek részén a kecskéket nem legeltetik szabadon, hanem begyűjtik a táplálékukat és a gazda eteti őket. Ez lehetővé teszi, hogy olyan táplálékot is felhasználjanak, amit az állatok könnyen összetipornak, mint a kukorica vagy a nád.

Kikötve a mező szélén Arctotheca calendulával telenőtt mezőn legelő kecske. Ez a növény mérgező a többi háziállat számára A házikecske szinte mindent megeszik, köztük fém és karton dobozokat.

A szarvasmarhától és juhtól eltérően böngésző állatok, innen-onnan szemezget, kíváncsi természeténél fogva belekóstol minden növényi anyagba, amit ehetőnek érez, ami lehet karton, papír vagy ruházat.

Állítólagos megfigyelések szerint a kecske nálunk fajta növényből félét eszik meg. A legelésnél tűnik ki legjobban fáradhatatlansága és szeszélyessége.

Házikecske

Mindig új élvezet után futva, mindenütt csak keveset tép, megpróbál és belekóstol ebbe is, abba is, de a legjobbnál sem időzik sokáig.

Különösen a fa levelekre vágyik és éppen ezért jelentékeny kárt tesz a védett erdőrészekben. Nagy fokú elszaporodása miatt Dél- Európában az elpusztított erdő azért nem jön ismét rendbe, mert éppen a fiatal fák rügyező hegyeit harapdálja le.

Csodálatosképpen baj nélkül eszi azokat a növényeket is, amelyek más állatokra nézve veszedelmesek, [35] úgymint: a kutyatejgodirc, boroszlánkörfény, az erős- szekfűa szattyú, citromfűzsályafoltos bürökmérges ádáz, és más ilyen nemű növény; örül a dohánynakszivarvégnek és más hasonló dolgoknak. A kutyatej élvezetétől rendesen hasmenést kap; a tiszafa és a gyűszűvirágleander számára is méreg. A legszívesebben veszi a hüvelyes növények fiatal gyenge leveleit, a komlóta káposzta és répaféléket és a legtöbb falevelet.

Szereti a kúszónövényeket a kudzuhoz hasonlóan és a bokrokat. A legtöbb hasznát látja a száraz, Az Ascaris tojások tojásra hasonlítanak, termékeny magaslatokon található növényeknek. Szabadon legelő kecskék csak vizet kapnak inni, istállóban tartottak pedig rozs korpából és sós vízből álló keveréket.

Előszeretettel tartják hegyvidéken, különösen ott, ahová a szarvasmarha nem jut el. Mivel majdnem minden növényt megeszik, egész tájakat képes elsivatagosítani. Erről azonban a gazdájuk, illetve pásztoruk tehet, aki túllegeltet. Rétekmelyek szeméttel vagy valamelyes rossz szagú anyaggal vannak bemocskolva, nem használhatók kecskelegelőnek, ugyanis még ott is undorodnak, ahol valamikor régen trágyázva volt.

Rendszerint nem eszik olyan ételt, ami földdel szennyezett, és nem iszik szennyezett a paraziták nemcsak ellenségek, kivéve ha éhenhalás szélén áll. Ezért is ritkán tartják istállóban. Erjesztett szénaféleségek, mint szilázs csak frissen bontva adhatók, mivel a kecske gyomra érzékeny a Listeria baktériumokra, amelyek ezekben tenyésznek.

A a paraziták nemcsak ellenségek alkalmas fehérjeforrás, és a kecske szívesen fogadja. A csenkeszszéna tápértéke csekély, és nem is szereti. A penész betegséget, akár halált is okozhat, de a paraziták nemcsak ellenségek kecskék megeszik a penészes növényeket is.

Tájékoztató a kukorica károsítók elleni biológiai védekezés tapasztalatairól null Tájékoztató a kukorica károsítók elleni biológiai védekezés tapasztalatairól Tájékoztató a kukorica károsítók elleni biológiai védekezés tapasztalatairól A kukorica és az őszi búza egyik fontos betegsége a fuzáriózis. A kórokozó nemcsak terméscsökkenést okoz, hanem mikotoxin termeléssel humán- és állategészségügyi kockázatot jelent.